2011.08.25. csütörtök
Nyomtatás

Artistaprodukcióval zárult a projekt

2011. augusztus 23-án, kedden rendezte meg a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet a „Pont ÉRTED, pont VELED, pont NEKED. Érték-tehetség-siker” a tehetségesekért, a tehetségfejlesztésért TÁMOP-3.4.4/B-08/2/KMR-2009-0030 című projektjének záró konferenciáját.

A konferencia moderátora, és egyben a projekt vezetője Südi Ilona, köszöntője után az egybegyűltek köszöntésére adta át a szót Sárik Zoltánnak, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatójának. Az igazgató úr röviden összegezte, mi mindent fejlesztettek az intézetben a projekt ideje alatt. Utalt arra, hogy Magyarországon messze nem optimális hatásfokú a tehetséggondozás, hiszen jelentős tartalékok rejlenek még az el nem ért, fel nem ismert és gondozásban nem részesülő tehetségek terén.

Bondzsér Zita a projekt szakmai vezetője a tehetségfejlesztő hálózat kialakítása során elért eredményekről, a tehetséggondozás és hálózatépítés négy évének történetéről, és benne az intézet szerepéről beszélt. A vállalások áttekintése után végigelemezte azok teljesítésének és alkalmankénti túlteljesítésének listáját.

A pályázat keretében megvalósult kiadványok szerzői mutatták be ezt követően munkájukat pár szóban.

Runda Margit, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára, A szabályos iskolai tehetségek fejlesztése a középiskolai történelemtanításban című kiadványa kapcsán először értelmezte a szabályos iskolai tehetség mibenlétét, és rámutatott, a tanulók hozzáállása, motiváltsága terén a szakközépiskolások és a gimnazisták között nem tapasztalható különbség. Elmondta, a tehetségfejlesztés akadályának elhárítását a kognitív tudomány alapján megközelítve fejtette ki a kiadvány első részében, majd ismertette a gyakorlati rész módszertani hátterét is.

Gál Tamás, az Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola tanára, a Tehetséggondozás és informatika, gazdagítás alkalmazói ismeretek alkalmazásával című munkája kapcsán felvázolta iskolája korábbi projektekben való részvételét, majd a bekapcsolódását és az együttműködését az intézet projektjébe. A kifejlesztett programozott tananyag éppúgy segítséget jelent a tehetséggondozásban a tanórai differenciálás terén, mint a hátránykompenzációban, például az iskolájuk integráltan nevelt hallássérült tanulók esetében. Hangsúlyozta a kreativitásfejlesztő feladatok motiváló erejét.

Dr. Stankovics Éva, pedagógiai szakértő, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tanára a Tehetséggondozás a kémiaórán című kiadvány szerzője rámutatott, az ENSZ által a kémia évének nyilvánított 2011-ben számos, kíséretekkel látványossá tett rendezvény irányítja Magyarországon is a figyelmet a területre. A módszertani kiadvánnyal kapcsolatban felhívta a szemléltetés érdeklődésfelkeltő, motiváló hatásának kiaknázására, amely segítségével a kémia vonzóbbá tehető.

Suszter Balázs, tehetségfejlesztési szakértő, a Tananyagfejlesztő keretrendszerrel segített tehetséggondozás. Fókuszban az általános iskolai informatikaoktatás című módszertani kiadványa megtervezésekor alapul vett kiindulópontok számbavétele után példákkal szemléltette, a vegyes összetételű és érdeklődésű csoportokban, osztályokban a különböző képességű és haladási tempójú tanulók milyen módon kaphatnak a nekik leginkább megfelelő, öndifferenciáló feladatokat.

Lényeges összefüggésekre mutatott rá Frank Andrea, tehetségfejlesztési szakértő A tehetséggondozás rendszere Izraelben című előadásában. A tanulmányútján szerzett tapasztalatai alapján bemutatta, gazdaságának, kultúrájának és történetének kölcsönös egymásrahatásaként milyen, többrétegű tehetségfeltáró és -gondozó rendszer működik Izraelben. A rendszert korai feltárás jellemzi, melynek eredményeképp az állami tehetséggondozás keretében a kiszűrt tanulók heti egy napot közösen töltenek egy külön intézményben, míg az alapítványi, magán-tehetséggondozás inkább az eszközellátottság javításával, illetve a mentorok tehetséges tanulókhoz történő eljuttattásával jellemezhető. Az erőforrástudatosabb izraeli megközelítés a tehetségvesztést így a korai, többféle szűréssel, és a tehetséggondozás többféle módon történő megvalósításával igyekszik minimalizálni.

Dr. Gyarmathy Éva az MTA Pszichológiai Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE egyetemi tanára A hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók tehetséggondozása napjainkban. A tehetségesek gondolkodásáról, viselkedéséről, a szociokulturálisan hátrányos helyzetű tehetséges tanulók alulteljesítéseinek okairól tartott előadást.

Gakorlati megközelítésű előadásában áttekintette az iskola által preferált és a hártányos helyzetű tanulók által birtokolt képességek inkompatibilitását, és részletezte a motiváció összetevőit. Ennek kapcsán az érdeklődést befolyásoló tényezőket részletesen elemezte, kitérve azon összetevőkre, melyek hatnak pozitívan, melyek befolyásolják negatívan a természetes elsajátítási motivációt.

A neveléssel kapcsolatban kiemelte a pedagógus modellszerepét, a szoktatás következetességének fontosságát, a szabálymegértés fontosságát és ezek életkorhoz köthető bevezethetőségének sorrendjét, sorrendjük felcserélésének inkongruenciáját.

A szendvicsebédet követően Südi Ilona projektvezető az eddig megvalósult projektelemeket ismertette abból a célból, hogy a fenntartási időszak öt évében végzendő tevékenység keretét megadja.

A projektzáró konferencia utolsó előadója Tamás Krisztina, a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola projektvezetője volt, aki az iskolája által megpályázott és sikeresen megvalósított tehetséggondozási és utánkövetési rendszert mutatta be, s előadását követően artistatanulóik fellépéseiről készített videofelvételekkel illusztrálta a munkájuk eredményességét.

Kapcsolódó anyagok

Projektösszefoglaló (1937KB)

Bondzsér Zita (636KB)

Runda Margit (328KB)

Gál Tamás (2192KB)

Stankovics Éva (924KB)

Suszter Balázs (2295KB)

Frank Andrea (2945KB)

Tamás Krisztina (2971KB)

Képek a projektzáróról

Südi Ilona